Információk és nevezetességek: Siófok

Kép a városról: Siófok

Siófok a Balaton keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. A város Somogy megyéhez tartozik. A déli Balaton-part 70 km-es szakaszából 17 kilométert foglal el.

Megközelíthető Budapestről az M7-es autópályán, Kaposvárról 67-es számú főútvonalon, Nagykanizsa felől a 70-es számú úton. Vasúti csomópontként is e három irányból fogadja a személy-, illetve teherforgalmat. Vízi úton az északi parttal van összeköttetése. A város területén repülőtér is működik.

A Balaton vizének hőmérséklete igen kedvező, hiszen a sekély mélység következtében a tó gyorsan felmelegszik. A kedvező tavaszi időjárás már májusban fürdésre alkalmassá teszi a vizet. Az uralkodó szélirány az északnyugati, a délies irányokból pedig a délnyugati. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies, szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Szélcsend leginkább az őszi hónapokban fordul elő.

Az évi 2100 óra körüli napfénytartammal Siófok térségének napsütése csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. Az igen régi kőzetekből felépült Bakony és Balaton-felvidék déli lábánál a földtörténeti harmadkor legvégén rakódtak le a pannóniai tenger agyagos üledékei, a tenger medencéje is fokozatosan feltöltődött. Később teljesen kiszáradt a hatalmas Pannon-tenger, s helyén egy aránylag sík terület, a Pannon-fennsík alakult ki. A fennsík lazább rétegeit, főleg a homokot a fennsík magaslatairól lezúduló nagy erejű szelek (defláció) messze elhordták dél felé. A priocén kor végén állandósultak a szelek. Ugyanebben az időben a Balaton-felvidék déli lábainál a földkéreg párhuzamos törésvonalai mentén hosszúra nyúlt medence süllyedt be, melyben az összegyűlt csapadékvizekből később a Balaton keletkezett.

A tó déli partján húzódó törésvonaltól délre - így Siófok területén is - a földkéreg őskori rétegei többé-kevésbé a mélybe süllyedtek. Napjainkban tehát a felszínen csak a harmadkor végi lösz-, homok-, tőzeg lerakódásokat láthatjuk. A földfelszínen megfigyelhető földtani állapotok vizsgálatánál feltűnik, hogy a Balaton-parttól dél-kelet, kelet felé a Sió vize mentén mély völgy nyúlik el, melyet végig a földtani jelenkor (holocén) lerakódásai: berekföld és tőzeg kísérnek.

A Zamárdi felől Siófokig hosszú, keskeny szalag alakjában húzódó homok- és kavicsturzás valamivel idősebb, de ugyancsak a földtani jelenkorban keletkezett. A turzás a Sió torkolatától megszakítva, Siófok területén kiszélesedik, s Balatonszabadi-fürdőn át Sóstóig húzódik le.

Legfőbb értéke a Cinege patak - Siófok környékének egyetlen Balatonba torkolló, élővizet szállító vízfolyása -, valamint a patakra épült 11 tóból álló vízrendszer. A patak forrásvidéke is a védett területen található. A terület jellemzője az élőhelyek nagy változatossága, melyek között található tó, mocsár, üde kaszáló, száraz gyep és erdő. Ez a változatosság sok értékes élőlény életterét biztosítja, sok állandó és költöző madár kedvenc tartózkodási helye. A természetvédelmi terület 300 ha nagyságú.

Igen érdekes látnivaló a Siófoki Kikötő, ahonnan a menetrendi sétahajók indulnak. A legnagyobb hajóforgalom itt zajlik a Balatonon. A kikötő épülete előtti parkban áll a balatoni gőzhajózás 100., 125. és 150. jubileumára felállított emlékmű.

Északi szélén áll Vilt Tibor: Balatoni sellő című szobra (1974.) A mellette lévő parkban található Siófok régi nevezetessége a rózsakert, mely ismét feléledni látszik gondos kertészek munkája nyomán. A hagyományos Balatonátúszó versenyek célja is itt van, ezért 1997-ben Siófok városa az első balatonátúszó, Szekrényessy Kálmán emlékére mészkőszobrot állított e helyre. A parkban tovább sétálva láthatjuk Somogyi József Halászok (1971), nem messze tôle pedig Varga Tamás: Karinthy (1997) szobrát.

A nyugati mólónál van a vitorláskikötő, valamint a város egyik jellegzetes épülete a Meteorológiai Obszervatórium, ahonnan az egész Balaton környéke az első viharjelzést kapja. Az állomás udvarát Borsos Miklós szobra, az Uránia díszíti. A kikötő látnivalója még a vele egybeépült Sió-zsilip is. Itt emléktábla emlékeztet arra, hogy 1863-ban Klein Károly és Botka László tervei alapján készült az első olyan zsilip, amely lehetővé tette a tó vízszintjének szabályozását. A Petőfi sétány elején áll a régi Sió és Hullám szálloda (az épületek átalakítását követôen jelenleg a Kodolányi János Fôiskola Siófoki Intézete működik itt), melyek ódon falai között számos jeles író, művész is megfordult. A sétány jobb oldalán Siófok kedvelt sétahelyére, a Jókai parkra bukkanhatunk. A hűslombú, árnyas fák alatt sokan keresnek enyhülést.Ugyancsak a Petôfi sétány közepén található a Thanhoffer villa (Horthy Miklós egykori fôhadiszállása) melyben jelenleg nyilvános könyvtár működik.

Az Aranypart több kilométeres ligetes sétányain, hatalmas területű szabadstrandjain, a nyár örömeit, pihenést, üdülést kereső emberek ezreit találja a látogató. De elé tárul a Balaton csodálatosan szép keleti-medencéje is, a túlsó part integető hegyeivel. A Batthyány utcán visszafordulva a Mártírok útja irányába haladunk. A fürdőtelep legrégibb és legszebb épülete előtt, a volt Vitéz-Panzió kerítésén fehér márványtábla jelzi Karinthy Frigyes egykori nyaralóhelyét. Ebben a házban hunyt el 1938. augusztus 29-én a XX. század legegyetemesebb érdeklődésű és egyik legtermékenyebb magyar írója. A Batthyány és Mártírok útja sarkán álló villa arról nevezetes, hogy Jókai Mór 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát. Az épülettől pár méterre e kikötő felé található, az ún. Krúdy-villa. Az író ebben a házban töltötte 1914-től 1919-ig minden nyarát. Krúdy Gyulát egyébként egész életére szóló emlék kötötte Siófokhoz, ahol nyaranta Várady Gyula, Siófok fürdőtelep egykori bérlőjének vendége volt. Itt ismerte és szerette meg a nála 21 évvel fiatalabb Várady Rózsa Zsuzsát, akit később feleségül is vett.

A Sió másik oldalán Zamárdi fele haladva az ún. Ezüstparton vagyunk, ahol modern üdülők, szállodák épültek, lehetővé téve sok ezer ember üdülését. A tízemeletes épület északi oldala előtt a strandon helyezték el Marton László "Női torzó" című szobrát (1970.). Visszafele haladva a városközpont felé látható a Foki-hegyi oktatási komplexum és lakótelep, valamint az 1968-ban felavatott Siófoki Kórház és Rendelőintézet épülettömbje. Siófok egyik legszebb, több alakos szobra Varga Imre "Elmúlt idő" című műve a kórház kertjében található. A parkot díszíti még Péterffy László "Kútfigura" című alkotása is (1970.).

Siófok központjában a Szabadság téren magasodik a 45 m-es Víztorony, amely a város egyik jellegzetes épülete. Guth Árpád és Gergely Jenő tervei szerint épült 1912-ben. A Szabadság tértől délre a Fő téren áll a Polgármesteri Hivatal, illetve a Dél-balatoni Kulturális Központ, mely előtt áll Kálmán Imre mellszobra, Meszes Tóth Gyula alkotása (1961.).

Kálmán Imre a siófoki születésű, világhírű operett komponista múzeuma - szülőházában - a róla elnevezett sétány 5. sz. épületében található. A sétány 10. számú épületében pedig a Kárpát-medence ásványait bemutató múzeumot tekinthetik meg az érdeklôdôk. A Víztoronytól nem messze a Szűcs u. 4. szám alatti épület belsô udvarában ebben az évben Tojásművészeti kiállítás nyílott.

Siófok középületei közül kiemelkedik a neoromán Plébánia-templom, amely 1903-ban épült. Bejárati ajtaja felett Muzsinszki Nagy Endre (1886-1975.) nemzetközi hírű festőművész alkotása látható. A templom neoklasszicista stációképeit Büky Béla (1928.), míg a diadalívet, melynek közepén Patrona Hungariae trónol és fogadja a magyar szentek hódolatát, Leszkovszky György festményei (1938.) teszik lenyűgözővé. A templom üvegfestményei Róth Miksa műhelyében készültek.

Az épület szentélyét a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései alapján 1980-ban Osztie György színtervei szerint alakították át. A pasztoforium Madarassy István ötvösművész munkája. A főoltár mögött látható egy XVII. századi tiroli mester nagyszerű alkotása, a fejét jobbra hajtó szakállas, töviskoronás Krisztus.

A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája. A három manuálos és harminchat regiszteres hangszert Fábián Sándor kántor tervei szerint Paulus Frigyes orgonaépítő mester építette. A templomban nyaranta neves hazai és külföldi művészek fellépésével orgonahangversenyt tartanak. A Kele u. 13. sz. alatt van az 1923-ban épült Református templom, míg a Budai Nagy Antal és Széchenyi utca sarkán áll az 1986. június 12-én (Erev Sovuausz napján) Dr. Schőner Alfréd főrabbi által fölavatott impozáns Zsinagóga.

Az Oulu parkban (Oulu, Siófok finn testvérvárosa) található a Makovecz Imre Ybl-díjas építészmérnök által tervezett Evangélikus templom. Ez a négykapus, fölfelé tájolt, 120 férőhelyes, 80 %-ban faszerkezetű építmény nemcsak a város, de az ország legszebb és legmodernebb evangélikus temploma. A Fő utcában a Sió bal partján, egészen a híd közelében áll egy XVIII. században épült Vendég-ház, későbbi nevén Fogas és Borharapó. A belváros egyik legértékesebb építészeti öröksége ez a tornácos, nyitott folyosós barokk épület. A városközpontban, a vasútállomás előtt található a Millennium park (korábban Baross park). A látványon túl pihenést is biztosít a város lakói, vendégei számára. Területe 16.000 m2.

Az építési munkák 1993 novemberében kezdődtek és 1994. június 15-én fejeződtek be. Bekerülési költsége 62 millió forint volt. A parkot dr. Jámbor Imre a Kertészeti Egyetem professzora tervezte és a Kertmester Kft. kivitelezte.

A parkban több köztéri alkotás található: a Zenepavilonban került elhelyezésre Varga Imre Kálmán Imréről készült bronzszobra. Ugyancsak az ő alkotása a "Mártírok" szoborcsoport. Láthatjuk még Kiss Sándor II. világháborús emlékművét és Martsa István Zuhanyozó nő című alkotását. A parkot érdemes esti kivilágításban is megtekinteni. 2004-tôl szökôkút is működik itt.A mintegy 23 ezer lelket számláló város továbbra is dinamikusan fejlődik, egyesítve magában a múlt hagyományait és a jelenkor modern irányait.

Akciós wellness csomagok itt: Siófok